1993

3 �vvel a Legacy deb�t�l�sa ut�n a vil�gbajnoks�gon, Colin McRae volt az els�, aki gy�zni is tudott vele. Ez volt a legels� gy�zeleme a legend�s vertik�lis �tvitellel rendelkez� boxermotornak �s a szimmetrikus �sszker�khajt�snak.

Ezut�n az Impreza �r�k�lte az Legacy �sszes j� tulajdons�g�t. A karossz�ria ide�lis volt rallyaut� �p�t�s�re, r�ad�sul a kor legmegb�zhat�bb er��tviteli l�nc�t kapta. Az 1000 T� rallyn mutatkozott be, a Legacy els�, �ri�si izgalmakat kelt� gy�zelm�t k�vet�en.

Az Impreza a tapasztalt Ari Vatanen kezei k�z�tt b�mulatba ejt� csat�t v�vott a Juha Kankunnen vezette Toyota Celic�-val, �s els� helyen z�rta a m�sodik napot. Az �jszaka folyam�n a motorh�ztet�re er�s�tet l�mpasor majdnem katasztrof�t okozott, majd az ablak kezdett p�r�sodni, ez�rt vissza kellett vennie a sebess�gb�l. A versenyt �gy a m�sodik helyen fejezt�k be, �s ez azonnal �ri�si fenyeget�st jelentett a riv�lisok sz�m�ra.

1994

A csapat leszerz�dtette Carlos Sainz-ot, ezzel kialak�tva a 2 aut�s rendszert, ami a 94-es Monte Carlo rallyn mutatkozott be.

Sainz-ot egyszer�en megsz�llottnak h�vt�k, amikor az aut� fejleszt�s�r�l volt sz�, rengeteget dolgozott szezonon k�v�l is a versenyaut�n, k�r�lbel�l 120 ter�letet jel�lt meg, amin jav�tani kellett. Az EJ20-as motor ALS-e egy elint�zetlen probl�ma volt, �s sokat foglalkoztak az els�, illetve a k�z�ps� differenci�lm�vel.

Sainz tapasztalat�nak k�sz�nhet�en az aut� fejlesztt�se �j er�re kapott. A francia futamon (ami a vil�gbajnoki sorozat els� fel�nek egyik cs�cspontja) Sainz nagyon megk�zel�tette Didier Auriol Celic�-j�t, �s m�sodikk�nt g�rd�lt fel a c�ldobog�ra. Az Acropolis rally-n pedig minden �lmuk val�ra v�lt, McRae �s Sainz fej-fej mellett vezettek, �s McRae kies�se ut�n Sainz vehette �t az els� Imprez�-val nyert arany�rmet. A vet�lyt�rsakat val�s�ggal sokkolta a t�ny, hogy az Imprez�-b�l 9 h�nap alatt ilyen �t�k�pes versenyaut�t faragtak.

1995

McRae volt a r�g�ta �h�tott hazai versenyz�, aki a 94-es RAC rally-t nyerte, de a kezdetekre visszatekintve, a vezet�si st�lus�n m�g mindig volt mit jav�tani. �szre kellett viszont venni, hogy az Impreza fejl�d�s�vel McRae vezet�se is sokat finomodott.

Ami McRae fejl�d�s�t illeti, sokat k�sz�nhet az Impreza fokozatosan javul� kezelhet�s�g�nek. Els� 95-�s gy�zelm�t �j-Z�landon aratta, ami igaz�n k�zd�s verseny h�r�ben �ll, ez a gy�zelem pedig nagy l�k�st adott a csapatnak a vil�gbajnoks�g�rt folytatott harcban.

M�sfel�l, ebben az �vben vezett�k be az �j szab�lyt, mely szerint a gy�rt�k k�telesek a turb�sz�k�t� �tm�r�j�t 38-r�l 34 mm-re cs�kkenteni. Hogy megfeleljenek az �j kik�t�snek, v�ltoztatni kellett a motor kompresszi�j�n �s a vez�rm�tengelyen is. Mivel a motor fordulatsz�ma lassan el�rte a plafont, az als� fordulatsz�m-tartom�nyban megn�velt�k a forgat�nyomat�kot, �s a v�lt� �tt�tel�t is megv�ltoztatt�k.

Ebben az �vben Colin McRae nyerte a vil�gbajnoks�got, a Subaru pedig bezsebelte els�, gy�rt�k sz�m�ra ki�rt vil�gbajnoki c�m�t.

1996

A 96-os volt az utols� �ve az A-csoportos versenyaut�k 87 �ta tart� uralm�nak. N�gy �vvel a bemutatkoz�s ut�n az Impreza bebizony�totta t�k�letess�g�t, a 95-�s �s a 96-os gy�zelmek ut�n nyilv�nval�v� v�lt, hogy az A-csoportban k�zel legy�zhetetlen.

Ennek ellen�re, a k�nnyed kezelhet�s�get a fut�m� �s a hajt�sl�nc fejleszt�s�vel m�g tov�bb jav�tott�k. El�sz�r is, az akt�v k�zponti �s els� differenci�lm� ker�lt a m�t�asztalra, majd a h�ts�t vett�k nagy�t� al�. A motorhoz is hozz�ny�ltak, az �t�dik v�zbefecskendez�t elk�l�n�tett�k a motort�l, �s k�zelebb rakt�k az intercoolerhez, ahol a a magas h�m�rs�klet kev�sb� befoly�solta a m�k�d�s�t.

Kitart� er�fesz�t�s�nek k�sz�nhet�en Colin McRae 3 futamot is nyert, ezzel nagyban hozz�j�rulva a Subaru m�sodik vil�gbajnoki c�m�hez.

1997

97 a WRC deb�t�l�s�nak �ve volt, �s az Impreza is karossz�ri�t v�ltott, a r�gi n�gyajt�st k�tajt�sra cser�lt�k. Emellett kisz�les�tett�k a s�rv�d�ket a szab�lyokban meghat�rozott maximumra, 1770 mm-re, valamint felpattintottak egy nagym�ret� h�ts� l�gterel� sz�rnyat a jobb aerodinamikai tulajdons�gok �rdek�ben.

Az �t�s kin�zet mellett fontos volt az Impreza sz�m�ra, hogy az �j WRC szab�lyok olyan v�ltoztat�sokat is enged�lyeztek a motoron �s a hajt�son, ami az Gr.A-ban nem volt szabad. A jobb s�lyeloszt�st szem el�tt tartva a motort h�tr�bb helyezt�k, a kapacit�s n�vel�se �rdek�ben az intercooler el�re ker�lt, valamint a kibocs�t�s jav�t�sa miatt azonos hossz�s�g� kipufog�csonk ker�lt jobb �s bal oldalra egyar�nt. Mindezen fejleszt�sek kb. 15%-al n�velt�k a kocsi teljes�tm�ny�t.

A rengeteg elv�gzett munka az els� h�rom futam gy�zelmek�nt gy�m�lcs�z�tt. Az �v v�g�re 8 futamot nyert a m�rka, �s ezzel a harmadik VB arany is a tulajdon�ba ker�lt.

1998

A Toyota a Corolla WRC-vel nyitotta a szezont, a tizedik fordul�ban a mutatkozott be a Seat Cordoba WRC, �gy a vil�gbajnoks�g egyre ink�bb kezdett a WRC-k csatamez�j�v� v�lni.

Ilyen h�tt�rrel az Impreza WRC fejleszt�se rohaml�ptekben t�rt�nt, de a legnagyobb v�ltoz�son az EJ20-as boxermotor esett �t. A Forma 1-es kocsik mint�j�ra nekil�ttak kik�nny�teni a motort, �s a s�lypontj�t min�l alacsonyabbra helyezni. Tov�bb jav�tott�k az �g�s hat�sfok�t, �tdolgozt�k a kipufog�rendszert, a gy�jt�st, �s a vez�rm�tengelyt.

A t�bbi gy�rt�hoz hasonl�an ALS ker�lt be�p�t�sre a g�zad�skor t�rt�n� reakci�id� cs�kkent�s�re. Ezekkel a tr�kk�kkel az aut� a kis-k�zepes sebess�gtartom�nyban gyorsabban megindult, �s az EJ20-as motor teljes�tm�nye is megn�tt.

1999

A WRC-k harmadik �v�ben az Impreza m�r a fellegeket ostromolta. A 99-es modelln�l a motor �s a hajt�sl�nc min�l pontosabb vez�rl�s�re helyezt�k a hangs�lyt.

El�z�leg a tapasztalati �ton fejlesztett f�lautomata, s�r�tett leveg�vel oper�l� v�lt� volt be�p�tve a Subaruba, de a 99-es �vt�l kezdve egy elektronikusan vez�relt, hidraulikus, fly-by-wire v�lt�t haszn�ltak. A v�lt�s a korm�ny jobb oldal�n l�v� karral t�rt�nt, teh�t a sof�rnek nem kellett elvennie a kez�t a korm�nyr�l, mint a padl�v�lt�s v�ltozatn�l.

A motort ett�l kezdve elektromos vez�rl�s� g�zped�llal m�k�dtett�k, �s a pil�ta munk�j�t egy extra kijelz� k�nny�tette meg, ami az ide�lis �g�s �llapot�t jelezte. Az IHI nagy �tm�r�j� turb�ja szint�n sokat jav�tott az am�gy sem kisp�ly�s Impreza vezet�si �lm�ny�n.

2000

Az �j �vezred az Impreza �let�ben is �ri�si fordulatot hozott, soha nem l�tott mennyis�g� fejleszt�st hajtottak v�gre rajta.

A portug�l futamon az �jonnan bemutatott 2000-es modell k�lseje megdobogtatta a rajong�k sz�v�t, de a bels� alkatr�szek is sok visszhangot v�ltottak ki. Az elemek k�zel 80%-a �t lett dolgozva annak �rdek�ben, hogy az aut� s�lypontja min�l lejjebb ker�lj�n, �s hogy kisebb legyen a tehetetlens�gi nyomat�k. A legmegd�bbent�bb m�gis a turb�felt�lt� be�p�t�si m�dja volt.

Hagyom�nyosan a turb�felt�lt�t �gy fejlesztik, hogy v�zszintesen legyen be�p�tve, de az els� tesztek sor�n kider�lt, hogy egy�ltal�n nem okoz probl�m�t a f�gg�leges be�p�t�s sem, amikor a be�ml�ny�l�s fel�l helyezkedik el. �j elj�r�st tal�ltak ki a motort�r h�t�s�re is, az intercooler �s a h�t� m�g�tt v�gott ny�l�sokon vezetik ki a forr� leveg�t.
A kitart� munka h�rom gy�zelmet hozott, t�bbek k�z�tt a 2000-es modell els� futam�n is.

2001

A GC8-ast teljesen �tdolgozt�k, az �j t�pus a GDB jelz�st kapta. Az Impreza WRC n�gyajt�s karossz�ri�t kapott �s homologiz�ci� ut�n a Monte Carlo rallyn deb�t�lt.

Az alapvet� elemeket, mint pl. a motor �s a hajt�s, term�szetesen �tvett�k, de miut�n n�gyajt�s lett, 65 mm-rel hosszabb, �s sokkal nehezebb, az aut� tov�bbi finom�t�st ig�nyelt. �j rug�s tagokat kellett biztos�tani, �s a nehezebb alkatr�szeket az aut� k�zepe fel� orient�lni. Ezzel egyid�ben az intercooler �s a h�t� h�elvezet� ny�l�sa a motorh�ztet�n az eredeti ov�lis k�tlyuk�r�l egy sz�les ny�l�sra lett cser�lve.

Az �j Impreza WRC meglehet�sen sikeres volt, de nem csak a fejleszt�sben. Az �t�dik fordul�ban el�rt m�sodik hely ut�n m�g kett�t gy�jt�tt be, plusz egyszer gy�zedelmeskedett, ezzel Richard Burns elnyerte a vil�gbajnoki c�met.

2002

A 2002-es Impreza WRC a vil�gbajnoki sorozat harmadik futam�n mutatkozott be.

Az egyetlen k�ls� v�ltoz�st a l�kh�r�t� alatt tal�lhat�, sz�nsz�las anyagb�l k�sz�lt elemek cser�je jelentette, puh�bb m�anyagra. Ezut��n m�r alig ny�ltak hozz�, a Safari rally ut�n a tet�ventill�tort vett�k ki a kocsib�l. Amilyen keveset v�ltozott a kocsi k�lseje, olyan sokat dolgoztak a belsej�n. A kipufog�csonk, a lendker�k, a turb�felt�lt�k estek a m�dos�t�s �ldozat�ul, ami a nyomat�kg�rbe l�tv�nyos javul�s�t eredm�nyezte a 4500 helyett az 5000-es fordulatsz�mon. A kard�ntengely, az orr-r�sz �s a korm�nyoszlop merevs�g�n is jav�tottak, amelyek r�ad�sul k�nnyebbek is lettek, �s �gy javult a vezethet�s�g is.

A m�sik fontos dolog, hogy 5 �v sz�net ut�n az 555 cigarettagy�r visszat�rt a szponzorok sor�ba, ezzel a kocsi f�nyez�se is megv�ltozott, az �j �rnyalat a Subaru tradicion�lis k�k sz�ne �s az 555 sz�ne k�z�tt van.

2003

2002 november�ben az Impreza m�g rettenthetetlenebb k�ls�t kapott, bemutatt�k a 2003-as modellt.

A WRC fejleszt�se j� �temben haladt, mivel a Subaru gy�r, az STi, �s a ProDrive is megtettek minden t�l�k telhet�t, nem besz�lve a pil�t�kr�l, akik rajongva tesztelt�k az �j kocsikat.

Az �j aut� legfontosabb fejleszt�se a motor k�r�li kipufog� rendszer, �s az aerodinamikai v�ltoztat�sok. B�r az Impreza WRC mindig is h�res volt a magas fordulatsz�mon ny�jtott teljes�tm�ny�r�l, de a kipufog� �tdolgoz�s�val jelent�sen megn�tt a nyomat�k az alacsonyabb tartom�nyban is. A sz�lcsatorn�ban v�gzett munka eredm�nyek�nt nagy sebess�gn�l javult a kocsi �ttart�sa murv�n.

Az �jonnan kifejlesztett Subaru WRC-t�l szenz�ci�s sikereket v�rtak 2003-ban, amit be is v�ltott, Solberg vil�gbajnoki c�me megkoron�zta a csapat munk�j�t.